TALAJ – Lássuk, miből élünk!
Számunkra legfontosabb tulajdonsága a termékenysége, vagyis az, hogy képes a növényeket a fejlődésükhöz szükséges tápanyagokkal és vízzel ellátni, miközben rögzíti és megtartja őket.
Miből áll a talaj?
A talaj szervetlen és szerves anyagokból áll. A szervetlen anyagok közé tartoznak az ásványi anyagok, a
víz és a levegő. A szerves összetevők lehetnek élettelenek vagy élők. Élettelen például a száraz falevél
vagy a humusszá alakult növényi maradványok, amelyek különösen fontosak a talaj, víz- és
tápanyag-gazdálkodása szempontjából. Élő pedig a sokféle baktérium, sugárgomba, gomba, élő
gyökér, ízeltlábú, giliszta, a rajzfilmből ismert Kisvakond, és sokan mások. Persze akad közöttük pár
kellemetlen élőlény, például a lótücsök (lótetű) vagy a drótféreg, de ez nem ok arra, hogy
talajfertőtlenítővel halomra gyilkoljunk minden talajlakót.
Miért és hogyan táplálja a talajt egy BIOgazda?
Betakarításkor rengeteg féle anyagot veszünk ki a termőföldből. Ennek egy részét a növény légköri
szénből, részben légköri nitrogénből helyben állította elő, a többit azonban a talajból vette magához,
ezért szükséges a visszapótlás, mégpedig kizárólag természetes anyagokkal.
- Cél az anyagok körforgásának biztosítása, például növényi hulladékokból készült komposzt,
valamint az igen nagy becsben tartott istállótrágya kijuttatásával. Ezek nemcsak a növényt
táplálják, hanem a talaj minden lakóját.
-
Pillangósok vetésével növelhető a talaj nitrogén tartalma, mivel a gyökérgümőikben élő
baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét.
-
Zöldtrágya növények beforgatásával növelhető a talaj szervesanyag készlete. Egyes zöldtrágya
növények a gyökereket károsító fonalférgeket is gyérítik.
- Az
ökológiai gazdálkodás előírásai
lehetővé teszik bányászott anyagok felhasználását is.
- Vannak engedélyezett mikrobiológiai készítmények, amelyek segítik a levegő nitrogénjének
megkötését, megkönnyítik egyes ásványi anyagok felvételét, valamint a növénymaradványok
lebontását.
- A növények a leveleiken keresztül is fel tudnak venni egyes anyagokat, például
nyomelemeket, ezért alkalmaznak lombtrágyákat, de ez csak kiegészítése a gyökerek felől
érkező tápanyagnak.
Milyen szolgáltatásokat nyújt nekünk a talaj élővilága?
Az élővilág közreműködése nélkül még talajunk se lenne! Az aprózódáson és málláson átesett
kőzetmaradékból a baktériumok, gombák, algák kezdenek talajt formálni, idővel hozzájuk
csatlakoznak újabb és újabb fajok.
- Az elpusztult növények, állatok maradványait elsősorban a talaj élőlényei bontják le és
juttatják vissza a körforgásba.
- A baktériumok, és méginkább a gombák tapasztják össze úgy a talajszemcséket, hogy
kialakuljon a kedvező aprómorzsás talajszerkezet.
- Az élőlények mozgásukkal keverik és lazítják a talajt, illetve a felszínről a mélyebb rétegekbe
juttatják az anyagokat. Ebben kiemelt szerep jut a földigilisztáknak. Egy köbméter
„biotalajban” 600 giliszta is lehet, míg egy intenzíven művelt „nembio” talajban az életidegen
anyagok hatására számuk 10-16-ra csökkenhet.
- Gombák és baktériumok segítik a gyökereket a táplálék felvételében.
- Vannak olyan mikroorganizmusok, amelyek nemcsak veszélytelenek a növény számára,
hanem ki is szorítják a betegséget okozókat a gyökér felületéről.
- A gilisztajáratok azért is hasznosak, mert a talajba vezetik a csapadékvizet.
Miért NEM használ a BIOgazda műtrágyákat?
- A műtrágya ugyan ideig-óráig ellátná a fő elemekkel (nitrogén, foszfor, kálium) a növényeket, esetleg
még néhány más elemmel is, de szerves anyagot nem visz a rendszerben. A szerves anyag olyan a
talajban, mint a szivacs, megtartja és a növények számára felvehetővé teszi a vizet. A gazdag talajélet
egyik feltétele a rendszeres és bőséges szervesanyag ellátmány.
- A műtrágya savas irányba tolja el a talaj kémhatását. Ennek következtében mérgező elemek (például
kadmium) mobilizálódhatnak, míg a növények fejlődéséhez - és nem mellesleg a mi egészségünkhöz -
szükség elemek felvehetetlenné válnak.
- A talaj savanyodása kedvezőtlenül hat a talajéletre. A savanyodó talajban káros mikrobiológiai
folyamatok indulnak el és csökken a földigiliszták száma.
- A műtrágya gyártásához nagy mennyiségű földgázra van szükség, ami fosszilis energiahordozóként
tovább mélyíti a klímaválságot.
Mit NEM tesz a talajjal egy BIOgazda?
- Nem helyettesíti semmi mással. Nembio üvegházi termesztésben kényelmes és olcsó megoldás,
hogy műtrágya oldattal átjárt kőzetgyapotban, „égtől-földtől elvágva” fejlődik a növény. Ezzel
szemben a biozöldség csak talajon teremhet. (Ez nem vonatkozik a csírák előállítására, mivel a
csíranövény még nem a talajból veszi fel a táplálékot, hanem a magban tartalékolt tápanyagokat
használja fel.)
- Nem szennyezi szintetikus növényvédő szerekkel. A talajra hulló, oda lemosódó növényvédő szerek
szennyezik a talajvizet és pusztítják a talaj élővilágát.
- Nem használ műtrágyát.
- Nem termeszt genetikailag módosított növényeket. A totális gyomirtókat csak az erre létrehozott
GMO fajták bírják ki. Minden más növényi élet elpusztul tőlük, a talaj halottá válik és nem tud
megújulni.
A szén-dioxidot most, azonnal nyelje el a föld!
Ez nem varázsige, hanem a globális felmelegedést okozó légköri szén-dioxid megkötésének módja. A
biogazdálkodás módszereivel növelhető a talajok szervesanyag tartalma. A növény úgy építi fel a
szervesanyagot, hogy a légköri szén-dioxidból nyeri hozzá a szenet.
