AGRÁRMINISZTÉRIUM
TÁMOGATÁSÁVAL

Felelősséggel környezetünkért

Mezőgazdaságra szükségünk van, az ökológiai gazdálkodás pedig több szempontból is kisebb környezetterheléssel jár, mint a konvencionális.

Környezetünk és egészségünk védelme nem választható el egymástól, hiszen bolygónkon minden élő és élettelen egyetlen komplex ökológiai rendszer része. Az előző témakörök ismertetése során már szót ejtettünk a talajaink védelméről, a talajban tárolt szerves anyag klimatikus hatásáról, a növényvédő szerek használatának következményeiről, a GMO veszélyeiről.

Hogy őrizhetjük meg az élet sokféleségét?

Elsősorban úgy, hogy nem pusztítjuk életidegen anyagok és technológiák használatával a természetes diverzitást.

A biodiverzitás a fajták szintjén

A mezőgazdasági termelés évezredeken keresztül a tájfajtákra épült, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem volt más. Ezek a fajták generációkon keresztül szelektálódtak, helytálltak az adott termőhely adottságai mellett és valamilyen szinten együtt tudtak élni az akkor és ott jelenlévő kártevőkkel, kórokozókkal. Magot fogtak belőlük vagy vegetatív úton szaporították őket. Genetikailag nem voltak teljesen egységesek, ami bizonyos rugalmasságot jelentett a változó körülmények között. Hozamban, termésmennyiségben nem versenyezhettek a tudatosan nemesített, modern fajtákkal, így kiszorultak. A tájfajták mindenképpen hozzátartoznak az adott tájegység kulturális örökségéhez, ugyanakkor géntartalékként is tekinthetünk rájuk. Megőrzésük mindkét okból egyaránt fontos.

A bajt könnyebb megelőzni, mint orvosolni!

Ez igaz bolygónk egészségére is. Amit ma tönkreteszünk, az nem fog egy szempillantás alatt megújulni.

  • A talajképződés százezer évekig is eltarthat. Egy munkagép percek alatt eltolja a termőréteget.

  • A növényvédő szerek nem bomlanak le dolguk végeztével ártalmatlan anyagokra. Klasszikus példa a DDT, a rovarölőként használt klórozott szénhidrogén. Kapcsolódik az ösztrogén receptorokhoz, rákkeltő, immunelnyomó, a vadon élő állatokra nézve is pusztító. Hatalmas mennyiségeket használtak fel belőle szúnyogirtásra, valamint ruhatetű és burgonyabogár ellen, mire bebizonyosodott a hatása. Hazánkban 1968-ban betiltották, de még mindig velünk, sőt bennünk van. A mélyebb talajrétegek reduktív viszonyai között igen jól érzi magát, alig bomlik.

  • A genetikailag módosított növények hibridizálódhatnak a rokon vad fajokkal és többé nem tudjuk visszavonni a kibocsájtást.

  • Amelyik fajt kipusztítottuk, az örökre hiányozni fog az élet színes palettájáról. Sok olyan faj is, aminek nem adtunk nevet és így észre sem vesszük hiányukat.

A BIOgazdálkodás, mint megoldás

A „bio” szó az életre utal a biogazdálkodás kifejezésben. Élni és élni hagyni. Azonos értelemben használjuk az ökológiai gazdálkodást. Értelmezhetjük úgy, hogy részei (és nem mindenható urai) vagyunk a Föld ökoszisztémájának. Az ökológiai gazdálkodás alapelveiről és előírásairól a „BIO – nemBIO” témakörnél találunk bővebb ismertetőt. Ezek alapján az ökológiai gazdálkodás jogszabályi keretei biztosítják, hogy a bioélelmiszer előállítása környezetkímélő módon történjen.

Magyar Biokultúra Szövetség

1132 Budapest, Visegrádi u. 53. 3. em/1.
06 1/214-7005, 06 30/730-2130
biokultura@biokultura.org
https://biokultura.org/

Biokultúra facebook-oldal 

Hírlevél feliratkozás:

Köszönjük a feliratkozást!
Valami hiba történt, kérlek próbálkozz újra!