Felelősséggel környezetünkért
Mezőgazdaságra szükségünk van, az ökológiai gazdálkodás pedig több szempontból is kisebb
környezetterheléssel jár, mint a konvencionális.
Környezetünk és egészségünk védelme nem választható el egymástól, hiszen bolygónkon minden élő
és élettelen egyetlen komplex ökológiai rendszer része. Az előző témakörök ismertetése során már
szót ejtettünk a talajaink védelméről, a talajban tárolt szerves anyag klimatikus hatásáról, a
növényvédő szerek használatának következményeiről, a GMO veszélyeiről.
Hogy őrizhetjük meg az élet sokféleségét?
Elsősorban úgy, hogy nem pusztítjuk életidegen anyagok és technológiák használatával a természetes
diverzitást.
A biodiverzitás a fajták szintjén
A mezőgazdasági termelés évezredeken keresztül a tájfajtákra épült, azon egyszerű oknál fogva, hogy
nem volt más. Ezek a fajták generációkon keresztül szelektálódtak, helytálltak az adott termőhely
adottságai mellett és valamilyen szinten együtt tudtak élni az akkor és ott jelenlévő kártevőkkel,
kórokozókkal. Magot fogtak belőlük vagy vegetatív úton szaporították őket. Genetikailag nem voltak
teljesen egységesek, ami bizonyos rugalmasságot jelentett a változó körülmények között. Hozamban,
termésmennyiségben nem versenyezhettek a tudatosan nemesített, modern fajtákkal, így kiszorultak.
A tájfajták mindenképpen hozzátartoznak az adott tájegység kulturális örökségéhez, ugyanakkor
géntartalékként is tekinthetünk rájuk. Megőrzésük mindkét okból egyaránt fontos.
A bajt könnyebb megelőzni, mint orvosolni!
Ez igaz bolygónk egészségére is. Amit ma tönkreteszünk, az nem fog egy szempillantás alatt
megújulni.
-
A talajképződés százezer évekig is eltarthat. Egy munkagép percek alatt eltolja a
termőréteget.
-
A növényvédő szerek nem bomlanak le dolguk végeztével ártalmatlan anyagokra. Klasszikus
példa a DDT, a rovarölőként használt klórozott szénhidrogén. Kapcsolódik az ösztrogén
receptorokhoz, rákkeltő, immunelnyomó, a vadon élő állatokra nézve is pusztító. Hatalmas
mennyiségeket használtak fel belőle szúnyogirtásra, valamint ruhatetű és burgonyabogár
ellen, mire bebizonyosodott a hatása. Hazánkban 1968-ban betiltották, de még mindig
velünk, sőt bennünk van. A mélyebb talajrétegek reduktív viszonyai között igen jól érzi magát,
alig bomlik.
-
A genetikailag módosított növények hibridizálódhatnak a rokon vad fajokkal és többé nem
tudjuk visszavonni a kibocsájtást.
-
Amelyik fajt kipusztítottuk, az örökre hiányozni fog az élet színes palettájáról. Sok olyan faj is,
aminek nem adtunk nevet és így észre sem vesszük hiányukat.
A BIOgazdálkodás, mint megoldás
A „bio” szó az életre utal a biogazdálkodás kifejezésben. Élni és él
