AGRÁRMINISZTÉRIUM
TÁMOGATÁSÁVAL
AGRÁRMINISZTÉRIUM
TÁMOGATÁSÁVAL
Az élelmiszerek nem szoktak akkut nehézfém mérgezést okozni, ez jellemzően munkahelyi ártalom.
Azonban a kis mennyiségek hosszú, évtizedeken át történő bevitele is károsíthatja az egészséget. A
veszély abban is rejlik, hogy az ilyen nehézfém terhelésnek nincsenek jellegzetes tünetei, így az
könnyen észrevétlen marad. A kadmium károsítja a veséket, ami megzavarja a kálium és a foszfor
anyagcserét és a D-vitamin képződését, így a csontok károsodhatnak, valamint hozzájárul a daganatok
kialakulásához. A dohányfüstben is jelen van a kadmium, így a dohányosok eleve nagyobb
terhelésnek vannak kitéve.
Az élelmiszerekben előforduló kadmium mennyisége függ egyrészt a környezet, elsősorban a talaj
kadmium tartalmától, de attól is, hogy ebből az adott körülmények között mennyit vesz fel a növény.
Mindkét tényezőt befolyásolja, hogy a területen ökológiai gazdálkodás folyik-e.
Egyes műtrágyák kadmium szennyezettsége hozzájárul a kadmium felhalmozódásához. Ugyanakkor a
műtrágyák a talaj kémhatását a savas felé tolják, ami pedig elősegíti a kadmium oldódását és
mobilizálódását. Az ökológiai gazdaságokban nem használnak műtrágyákat, így mindkét szempontból
az öko az előnyösebb.
Az anyatejjel táplált csecsemőkre nézve veszélyes, ha anyjuk szervezetében sok kadmium
halmozódott fel, ugyanis kimutatták, hogy ez a nehézfém a laktáció során távozik az anyai
szervezetből és átkerül a tejbe.
Régen csávázásra, vagyis a vetőmag kémiai védelmére higany vegyületeket használtak, de ezek erre a célra már nem engedélyezettek. Ipari eredetű szennyeződésként kerül a higany a tengerekbe és ott beépül az élőlényekbe. Különösen veszélyeztetettek a tápláléklánc csúcsán álló ragadozók, például a tonhal fajok, mivel bennük koncentrálódik az elfogyasztott táplálékállatok nehézfém szennyeződése, így rendszeres fogyasztásuk nem javasolható. Az ökológiai gazdálkodás feltételrendszere szerint a tengerből vagy természetes vízből kifogott hal nem kaphat biominősítést, hiszen például egy ipari nehézfém szennyeződés is kiszámíthatatlan kockázatot jelent.
A réz olyan toxikus nehézfém, amely csekély mennyiségben nélkülözhetetlen, mivel számos enzimünkben megtalálható és szükséges a vérképzéshez is. A mezőgazdaságban általánosan használnak rézsókat baktérium- és gombaölőként. A rezes hatóanyagok bioban engedélyezettek, de mennyiségi korlátozás alá esnek. Hosszú évek tapasztalata alapján az engedélyezett dózisban a réznem okoz egészségkárosodást, a szergyártók pedig igyekeznek olyan rézkészítményeket piacra dobni, amelyek kisebb fémtartalom mellett érik el ugyanazt a védőhatást, például a szemcseméret csökkentésével.
Greenpeace szerkesztésében -
BIO – nemcsak etet, táplál is
Varga Adrienne - Ökoélelmiszerek minősége – egyetemi jegyzet
