Különösen veszélyes lehet a mikotoxinokkal szennyezet gabona, mivel ebből nagy mennyiséget
fogyasztunk, illetve mert nagy mennyiségben etetett baromfi- és sertéstakarmány. Sajnos nem
bomlanak le főzés hatására és tartósan, nagymértékben károsíthatják az emberi és az állati
szerveztet, valamint terméketlenséget és magzati ártalmakat okozhatnak.
Gyakorlati szempontból legfontosabbak a Fusarium-toxinok és a raktári penészgombák toxinjai.
A Fusarium-gombák már a szántóföldön megtámadják a növényeket és elkezdik a mikotoxinok
kiválasztását. A fertőzöttség mértékére nagy hatással vannak az időjárási körülmények, leginkább a
nyár eleji párás meleg kedvez a gombának, de a termesztéstechnológia több eleme is fontos tényező.
A probléma egyaránt érinti az ökológiai és a konvencionális gazdálkodókat.
A kérdés azért jogos, mert bioban nem engedélyezettek azok a szintetikus gombaölő szerek, amikkel a
konvencionális gazdálkodásban használnak a toxinokat termelő gombák ellen. A mérési eredmények
azt mutatják, a biogabonák nem rosszabbak ezek a téren.
Egyrészt a szintetikus növényvédő szerek sem akadályozzák meg tökéletesen a gombatoxinok
termelődését, másrészt nemcsak a vegyszereken, hanem a technológia egészén múlik az eredmény.
A fertőzöttség mértéke – az időjárás mellett – számos tényezőn múlik. A fajta érzékenységén, a
tápanyag-utánpótlás módján, és ami nagyon fontos: azon, hogy vannak-e a talajban előző évekből
származó, fertőzött és még fertőzőképes növényi részek, amelyből kiindulhat egy újabb fertőzés.
Egy biogazdaságban a védekezés legfontosabb eleme a vetésváltás. Úgy tervezik meg a növények
egymás utáni sorrendjét, hogy az azonos betegségre érzékeny fajok csak több év elmúltával
kerüljenek ugyanarra a helyre, amikor már elmúlt a fertőzésveszély.