AGRÁRMINISZTÉRIUM
TÁMOGATÁSÁVAL

A növényvédelem célja a termés megvédése a kártevőkkel és kórokozókkal szemben. Az ökológiai gazdálkodás módszerei azonban nem a vegyi hadviselésre épülnek.

Táplálék konkurenseinkkel való folyamatos hadviselés története a régmúlt időkbe nyúlik vissza. A csatákat a kezdeti időkben könnyű fegyverekkel vívták: pusztakézzel és kapával, miközben vetésforgóval és ellenállóbb fajták szelektálásával igyekeztek kelepcébe csalni és kiéheztetni a terméspusztítókat. Később aztán bevetésre került néhány szervetlen vegyület is, mint például az elemi kén és a réz-sók.

A II. világháború után rohamosan terjedt a szintetikus növényvédő szerek, amelyből mindmáig újabb és újabb verziókat dobnak piacra. A kórokozók ellen rendelkezésre állnak gomba- és baktériumölők, a kártevők ellen rovarölők, atkaölők, csigairtók, rágcsálóirtók, „mindent vivő” talajfertőtlenítők és egyéb készítmények. 

Általánosan elterjedt a gyomirtó szerek használata, amelyekkel nem sokkal betakarítás előtt egyes szántóföldi növények előszárítást is elvégzik. Emellett kisebb számban vannak riasztószerek, illetve csapdázáshoz való csalogató anyagok.

Milyen egészségügyi problémákat okozhatnak az általánosan engedélyezett növényvédő
szerek?

Az akut mérgezésekre itt nem térünk ki, mivel ez elsősorban munkahelyi ártalomként következhet be, bár házi felhasználás esetén is okozhat a gondatlanság súlyos mérgezést.
Azok is fokozottan veszélyeztetettek, akik konvencionálisan művelt mezőgazdasági területek mellett laknak. Az élelmiszerek is tartalmazhatnak növényvédő szermaradványokat, így a ki
vagyunk téve a több évtizeden keresztül bevitt kis dózisoknak.

Jelenlegi ismereteink szerint a növényvédő szerek az alábbi módokon okozhatnak egészségkárosodást:

  • mutagén hatás: örökítő anyagban előidézett változások
  • terratogén hatások: vetélés, fejlődési rendellenességek
  • neurotoxicitás: kedvezőtlen hatás az intelligenciára és a viselkedésre
  • karcinogén hatás: daganatkeltő hatás
  • immunhatás: természetes védekező rendszer károsítása
  • endokrin hatás: hormonegyensúly megzavarása, meddőség

A felsoroltakon kívül egyre alaposabb a gyanú, hogy a növényvédő szerek hatására az emberi bélflóra is károsodhat. A tudomány most kezdi megismerni az „emberi ökológiai rendszer” működését, a kizökkent mikrobiális egyensúly szerteágazó következményeit.

Aki szeretne többet megtudni az egyes hatóanyagok ismert, illetve feltételezett hatásairól, annak javasoljuk a témakör végén felsorolt olvasnivalókat. Az azokban szereplő hivatkozások, irodalomjegyzékek alapján pedig még részletesebben megismerhető a kérdéskör. 

Még a technológiai fegyelem, például várakozási idő betartása esetén is maradhat növényvédőszer az élelmiszerekben. EU szinten megállapítottak az általánosan engedélyezett hatóanyagokra olyan maximális koncentrációkat, amelyek – elvileg – sem hosszú, sem rövidtávon nem okozhatnak egészségkárosodást. (Ezt hívják MRL értéknek, ami az angol Maximum Residue Level rövidítése.)

Marad azonban számos olyan kérdés, amely megkérdőjelezi az értékek megbízhatóságát. Először is az, hogy egy élelmiszerben többféle szer maradék is előfordulhat, ami akkor is aggodalomra ad okot, ha a koktélban egyik hatóanyag koncentrációja sem lépi át a megengedett értéket. A másik ok, hogy a kísérleti állatok szervezete másként reagálhat, mint az emberi, illetve a több évtizedes kitettség sem modellezhető. Társasági események alkalmával bizonyára magunk is észrevettük, hogy az alkohol lebontásának sebessége igencsak különbözhet egyes embereknél. Ez alapján talán nem is olyan merész feltételezés, hogy van, akinek a kevés is megárt – növényvédő szerből is.

Alapos mosással megszabadulhatok-e a növényvédő szerek maradványaitól?

Ez hatóanyagtól függ. Vannak a felületi készítmények, ezek esetén segít a mosás, ilyenek például az ökológiai gazdálkodáshoz mennyiségi korlátozással engedélyezett réz-sók. Vannak részben, illetve vannak teljesen felszívódók, ez utóbbiak a teljes növényben megjelennek, így mosással csekély eredményt érhetünk el.

Milyen környezeti problémákat okozhatnak az általánosan engedélyezett növényvédő
szerek?

Rachel Carson Néma tavasz című, korszakindító könyve 1962-ben jelent meg. A cím arra a veszteségre utal, hogy a mezőgazdaság kemizálása miatt nem köszönti már a tavaszt madárdal. Sajnos nem csak az énekesmadarak érintettek, és nemcsak a mezőgazdasági területek közvetlen közelében, hanem különböző módokon eljutnak a talajba, a felszíni és a felszín alatti vizekbe és a levegőbe.

  • A talajban felhalmozódhatnak a növényvédő szer maradványok, ami pusztítólag hat a talaj élővilágára. A talaj élővilága gondoskodik a tápanyagok körforgásáról, a (fertőzött) növényi és állati maradványok lebontásáról. A talaj élőlényei keverik és levegőztetik a talajt – ha nem mérgezzük meg őket. A génmanipuláció egyik fő irányvonala a totális gyomirtószerekkel szembeni rezisztencia, pedig ha elpusztítjuk a talaj növényvilágát, akkor az egész életközösség összeomlik.

A betegségek megelőzhetők bioélelmiszerek fogyasztásával?

A betegségek kialakulásában sok tényező játszik szerepet. Fontos, de nem kizárólagostényező a táplálkozás, vagyis az elfogyasztott étel fajtája, káros-, illetve hasznos anyag tartalma, mennyisége. 

A kockázati tényezők felerősíthetik egymás hatását. Például a daganatos betegségek általában egy genetikai hibával, vagyis muttációval kezdődnek. Ha az immunrendszer károsodott, akkor nem biztos, hogy felismeri és hatástalanítja a hibás sejtet. A tumor kifejlődését fokozhatják egyes hormonális hatások. És itt utalunk vissza a növényvédő szerek lehetséges mutagén, karcinogén, immun-elnyomó és hormonális hatásaira.

Vannak azonban olyan másodlagos növényi anyagok, amelyek az egészségünket támogatják, és ezek bőségesen megtalálhatók a biozöldségekben, biogyümölcsökben. Ne egzotikumokra gondoljunk, hanem olyan csodaszerekre, mint málna, szeder, meggy, sárgarépa, brokkoli, alma, hagyma vagy fokhagyma és társaik. Az ökológiai művelés egyrészt azért kedvez a képződésüknek, mert természetes anyagokkal kevésbé lehet nitrogén túladagolást okozni, mint műtrágyákkal. Másrészt azért, mert a növények sokkal inkább magukra vannak utalva a kártevőkkel, kórokozókkal szemben, és ezeket a számunkra értékes anyagokat önvédelmi céllal választják ki.

Itt jegyezzük meg, hogy a daganatos és más krónikus betegségek kezelésére kidolgozott Gerson-terápiában cél a szervezet öngyógyító képességének beindítása, és ebben központi szerepe van a biozöldségek fogyasztásának.

Szoktak a biogazdák is permetezni?

Igen, szoktak, mivel a megelőző növényvédelemi intézkedések mellett szükség lehet rá az elfogadható termés mennyiség és minőség biztosítása érdekében. Alapelv az, hogy minden tilos, ami nem engedélyezett.

Az engedélyezett készítmények jegyzéke és azok hatóanyaga  itt találhatóak!

Vannak engedélyezett egyszerű anyagok is, amelyek annyira veszélytelenek, hogy magunk is elfogyaszthatjuk őket. (Még a sör is köztük van!). 
Felhasználásukról itt olvashatunk! 

Hogy kerülhetem el a növényvédő szerek maradványait és bomlástermékeit?

A rossz hír ezzel kapcsolatban, hogy tökéletes megoldást mi sem tudunk ajánlani, hiszen az elsodródás, bemosódás, párolgás, lassú lebomlás hatásait nem tudjuk kiküszöbölni. A jó hír, hogy ökológiai termékek fogyasztásával jelentősen csökkenthetjük a bevitt mennyiséget. A Biokultúra Ökopiacon növényvédő szer maradvány vizsgálatokat végeztettünk az AGRÁRMINISZTÉRIUM támogatásával. A vizsgált minták - pár kivétellel - hazai biogazdaságokból származnak. A vizsgálati jegyzőkönyvek ide kattintva tekinthetők meg!

Aki saját kertet művel, annak javasoljuk, hogy alkalmazza a megelőző növényvédelem eljárásait, szükség esetén pedig a használja az ökológiai gazdálkodáshoz engedélyezett készítményeket és egyszerű anyagokat. Magyar Biokultúra Szövetség honlapján, számos írásos anyag található ezzel kapcsolatban.
Jó, ha tudjuk, az egészséges, alkoholtól és egyéb károsító anyagoktól megkímélt máj jobban elboldogul a környezeti mérgekkel, így a növényvédő szerekkel. A zsírban gazdag szövetekben felhalmozódhatnak növényvédő szer maradványok, ezért a drasztikus fogyás kerülendő, különösen a szoptatás időszakában.

Vigyázzunk, mert a dísznövények, például a vágott virágként árusított rózsák erősen szennyezettek lehetnek növényvédő szerekkel.

Magyar Biokultúra Szövetség

1132 Budapest, Visegrádi u. 53. 3. em/1.
06 1/214-7005, 06 30/730-2130
biokultura@biokultura.org
https://biokultura.org/

Biokultúra facebook-oldal 

Hírlevél feliratkozás:

Köszönjük a feliratkozást!
Valami hiba történt, kérlek próbálkozz újra!