AGRÁRMINISZTÉRIUM
TÁMOGATÁSÁVAL

GMO – aggályok

A génmanipuláció a sejt örökítő anyagának tervszerű megváltoztatása egy meghatározott cél érdekében. Az átalakított szervezet lehet növény, állat, mikroorganizmus.

Mezőgazdasági vonatkozásban a GMO-érdekeltek a növekvő létszámú emberiség mennyiségi és minőségi ellátására, valamint a víztakarékosságra szoktak hivatkozni. A valóságban ezzel szemben azt látjuk, hogy a legfontosabb cél a totális gyomirtó tűrése és bizonyos rovarkártevő elleni méreganyag termelése. A GMO-kérdés nem szűkíthető le arra, hogy a GMO-élelmiszerek közvetlenül okoznak-e egészségkárosodást, hanem minden egyéb környezeti és társadalmi hatást is figyelembe kell venni.  

Mi az alapvető különbség a növénynemesítés és a génmanipuláció között?

Míg a hagyományos nemesítés során a gének fajon belül, esetleg rokon fajok közt mozognak, addig a génmanipulált szervezetekbe nagyon „távoli” géneket építenek be. Így termel például a Bt-kukorica egy rovarölő hatású baktériumtoxint.

A kockázat megítélése szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy a génmanipulált növény jellemzően olyan anyagot (fehérjét) fog termelni, amit eddig nem. Hogy pontosan mit, az azon múlik, milyen plusz gént kapott. A kérdés pedig az, hogy milyen hatással van az új szerzemény ránk, más élőlényekre, illetve környezetünkre. 

Magyarországon gazdálkodási céllal jelenleg nem termeszthetők GMO fajták, de génmanipulált összetevőt tartalmazó élelmiszer és takarmány behozatala nem tilos. Ez okból a nembio élelmiszerekben is találkozhatunk például GMO szójával. Fokozottan érvényes ez a tengerentúlról vagy Kelet-Európából érkező takarmányszójára.