AGRÁRMINISZTÉRIUM
TÁMOGATÁSÁVAL

Nitrát-veszély

A nitrát és a nitrit ionok természetes módon vannak jelen a növényekben, egy bizonyos mennyiséget túllépve azonban nagy veszélyt jelentenek, különösen a csecsemőkre.

A nitrát ionokból - bizonyos feltételek mellett - nitrit ionok keletkezhetnek, amelyek a vér oxigénszállítását végző hemoglobint károsítják. A nitrit ionokkal szemben a csecsemők éretlen emésztőrendszere különösen védtelen, a nagy nitrát tartalmú táplálék halálos oxigénhiányt is okozhat. A zöldségek hosszas tárolása szintén a nitrát felhalmozódásához vezethet. A nitritekből nitrozaminok keletkezhetnek, amelyek nagy valószínűséggel daganatkeltők. 

A nitrát nagymértékű felhalmozódása elsősorban a nitrogén műtrágyákra és az alom nélküli állattartás során keletkező hígtrágyára vezethető vissza. A talajvízbe, felszíni vizekbe mosódó, mezőgazdasági eredetű nitrát ivóvizünket szennyezi.

Mitől függ az élelmiszerek nitrát tartalma?

Mérések alapján elsősorban a zöldségekben halmozódhat fel nitrát olyan mennyiségben, ami aggodalomra adhat okot. A nitráthalmozás mértéke jellemző a növényfajra, de a termesztés és tárolás körülményei is jelentős különbségeket eredményezhetnek. Persze azt is számításba kell venni, hogy egy zöldségféléből jellemzően milyen mennyiséget fogy​asztunk.

Jelentősebb nitrát tartalmúak: saláta, retek, cékla, sárgarépa, spenót, karalábé és más káposztafélék. 

Adott faj esetén a szabadföldi kevesebb nitrátot szokott tartalmazni, mint a fóliában, üvegházban termesztett. Az eltérést oka a megvilágítás és a hőmérséklet egyensúlyában keresendő. A szabadföldi növény az erősebb fényben a felvett nitrogént jobban be tudja építeni a szöveteibe, kevesebb marad ionos formában.

Mennyi nitrátot tartalmaznak a BIOzöldségek?

Miért tartalmaznak a BIOzöldségek kevesebb nitrátot? 

A biozöldségek kisebb nitrát tartalma elsősorban arra vezethető vissza, hogy a nitrogént nem műtrágyák formájában kapják. A műtrágyából hirtelen felvett, nagy mennyiségű nitrogén megzavarja a növényi anyagcsere egyensúlyát. A nitrogén „sorbanállásra kényszerül”, mivel a növény nem tudja elég gyorsan fehérjébe beépíteni. Az ökológiai gazdálkodáshoz engedélyezett, lassúbb hatású termésnövelő anyagok kevésbé okoznak nitrogéndömpinget, mint a nitrogén műtrágyák. A biogazdaságokban a trágya elve keveredik az alomanyaggal, nem keletkezik hígtrágya. 

Mit tehetünk a nitrátbevitel csökkentése érdekében?

A gyümölcsök kevésbé hajlamosak nitrátot felhalmozni, mint a zöldségek, ezért a csecsemők hozzátáplálásában ezek kapjanak nagyobb szerepet. A nitráthalmozó zöldségekből (például sárgarépa, spenót) egy éves kor alatt csak kis mennyiséget adjunk.

Zöldségből is válasszuk az ökológiai előállításút, amely a lehetőleg friss és szabadföldi legyen. 

Kerüljük az elkészített zöldséges étel hosszas tárolását. 

Ha saját kertünk van, inkább napfényes időben takarítsuk be a gyökérzöldségeket. Azt is megtehetjük, hogy reggel egy ásóvillával kimozdítjuk a növényt, ezzel elszakítjuk a hajszálgyökereket, így többet már nem tud a talajból felvenni. Estig hagyjuk rajta a lombot, hogy folytatódjék a nitrogén beépítése.

Greenpeace szerkesztésében - BIO – nemcsak etet, táplál is

Varga Adrienne - Ökoélelmiszerek minősége – egyetemi jegyzet

Magyar Biokultúra Szövetség

1132 Budapest, Visegrádi u. 53. 3. em/1.
06 1/214-7005, 06 30/730-2130
biokultura@biokultura.org
https://biokultura.org/
Biokultúra facebook-oldal 

Hírlevél feliratkozás:

Küldés
Köszönjük a feliratkozást!
Valami hiba történt, kérlek próbálkozz újra!